Motorkerékpár láncok



A motorkerékpárokon leggyakrabban alkalmazott szekunder hajtási megoldás a görgős-csapos lánccal való meghajtás. Ez a rendszer tudja legrugalmasabban kezelni a használat során a motort érő erőhatásokat.

Ápolása, karbantartása időt és odafigyelést igényel, ebben szeretnénk Neked segítséget nyújtani.

Ha ezen felül esetleg kérdésed van nyugodtan kérdezz a fórumon biztos akad valaki aki tud segíteni.



Motorkerékpár láncok felépítése



Az elmúlt tíz-tizenöt évben a lánchajtás felépítése gyakorlatilag alig módosult. A gyártók egyre erősebb, kifinomultabb és egyéni igényre szabható láncokkal rukkolnak elő, az alap konstrukció azonban változatlan.

A külső hevederekbe vannak sajtolva a lánccsapok, melyek a távtartó hüvelyben forognak el. A görgők a belső hevederekhez fixen rögzített távtartó hüvelyek külső felületén szabadon forognak. A görgők a lánckerék fogfelületén legördülnek, ezáltal a súrlódás kisebb.













A súrlódások okozta hőhatás és a futási zaj enyhítésének érdekében létfontosságú a megfelelő kenőanyag használata. (A lánc szemszögéből tekintve legalábbis biztosan.)



Méretezés



A láncok méretei hüvelykben vannak megadva. 1 hüvelyk 25,4 mm. Tipikus méretek: 428, 520, 525, 530 (50), 532, 630.

Az első számjegyet be kell szorozni a hüvelyk 1/8-ával. Így megkapjuk egy szem külső hevederében lévő lánccsapjainak távolságát.

A másik két számjegyet a hüvelyk 1/80-ad részével kell beszorozni, ezzel megkapjuk a görgő szélességét.

A lánc hossza a csapok számával van meghatározva. (Nem a hevederekével.)

Szélesebb görgőjű lánchoz természetesen vastagabb lánckerék passzol. Vékony lánchoz nem tudunk tenni vastag kereket, azonban vastag lánchoz technikailag fel lehet szerelni vékony lánckereket. Erre ügyelni kell.

Sportmotoroknál versenypályán való használat esetén a legtöbben a gyári 530 méretű vastag láncot lecserélik 520-as szettre. Így kisebb a lánc ellenállása, súlya. Ezzel is lehet nyerni pár tized másodpercet.



Tömítőgyűrűk



Mint minden, úgy a láncok is folyamatos technikai fejlődésen esnek át az évtizedek során. Messze már az az idő, amikor a nagyfater tíz évet egyhelyben rohadó Rigájáról elég volt egy kis savval lecsapatni a rozsdát, aztán jól bezsírozni, és minden ment, mint a karikacsapás. Napjaink láncainak belső kenési rendszere van; a kenőanyag a lánc típusától függően rövidebb-hosszabb ideig képes a helyén maradni, mely erős hatással van az alkatrész élettartamára.





A sok évvel ezelőtt még standardnak számító „O” gyűrűs láncokat egyre inkább szorítják ki az „X” gyűrűs, vagy pl. az RK-nál használt „RX” gyűrűs és „XW” gyűrűs darabok. Az egyes típusok a csapoknál és a külső lapok között levő tömítőgyűrű keresztmetszeti képére asszociálnak. A felsoroltak közül az „O” gyűrűs képes a legkevesebb kilométeren keresztül az adekvát helyen tartani a kenőanyagot, míg a többi fajtánál, a kis barázdákban megbújó olaj tartósabb- és biztosabb kenést, így hosszabb élettartamot is biztosít, mely az alábbi grafikonon is jól látszik. Természetesen a legfejlettebb technikáért kell a legtöbbet fizetni, mint mindig, de hosszú távon kifizetődőbb.



A lánc kopik, és nyúlik: visszafordíthatatlanul



Kopik, és nyúlik: mert a gyárilag behelyezett kenőanyag idővel elfogy, és mert a gázadásokból a hátsó keréken ébredő nyomaték hosszirányban szétfeszíti a láncszemeket. A lánc elhasználódását elősegíti a sárban, esőben való használat, a túl feszes, vagy túl laza láncfeszesség, illetve a hirtelen és/vagy nagy gázreakciókkal való operálás: egykerekezés, a motorkerékpár maximális nyomatékának folyamatosan használata. A csapok közti távolság megváltozik, így a lánckerekek fogai nem a csapok közé fordulnak be, hanem tolják, húzzák, torzítják a láncszemeket, mely nem csak a lánc elhasználódásának ütemét akcelerálja, de a lánckerekeket is károsítja. Ebből is következik: a lánc a lánckerekekkel együtt kopik, így cserélni az egészet, szettben érdemes (az első- és hátsó lánckereket és a láncot együtt) Lánckerékből is több fajtát vehetünk: préselt vagy mart technikával készültet, acélból vagy alumíniumból. A könnyebb (alumínium) lánckerekek kevesebb teljesítményt vesznek el a hajtásláncon. Árban a mart és alumínium hívó szavak jelentik a drágább árfekvést.

Átmenetileg pénztárcakímélőnek tűnhet, ha csak a láncot cseréljük ki. Az elkopott, eredeti fogformáját elvesztett lánckerék azonban hamar tönkreteszi az új alkatrészt: a „félrekopott” fogak ebben az esetben sem a csapok közé, hanem kis mértékben a csapokra fordul rá, amitől a láncszemek torzulnak. Ez effajta „spórolással” akár kétszer-háromszor annyi pénzt is kiadhatunk hosszú távon, mintha a teljes szett cseréjére áldoztunk volna egy összegben. Átlagos használat mellett egy széria, „O” gyűrűs lánc nagyjából 15.000 km-t megy el egy mai nagymotoron. A pályaversenyzők a láncszett szezononkénti cseréjével számoljanak; ez 3.000-4.000 pálya kilométert jelent. Azon szerencséseknek, akiknek egy évadban ennél több adatik meg, azoknak érdemes két szettben gondolkodni. Az elkopott lánckerekekre felhelyezett új lánc, vagyis a fenti spórolós életmód akár 5.000 kilométerre is lerövidítheti az alkatrész élettartamát.



Karbantartási szokások, és a három fajta motoros



A helyes karbantartással csökkenthetjük a hátsó kerék gördülési ellenállását, illetve meghosszabbíthatjuk a lánc élettartamát. Alapvetően három fajta motoros létezik lánckarbantartás szempontból. Az első, akit igazándiból nem érdekel a téma. Persze hozzá kell tenni, hogy Ők mostanában, amikor egyre kevesebb helyről lehet nulla százalékkal motort elhozni, kihalóban vannak. A második, aki egyfajta passzió gyanánt lucskosra sprézi a láncot. Némileg közelebb áll a megoldáshoz, azonban a felesleges kenőanyag magára szedi a koszt, és némely esetben több kárt okozhat, mint amennyi hasznot hoz. Nem utolsó sorban a blokkból kiáramló hő hatására lecsökken a kisprézett matéria viszkozitása, és összeken mindent, ami a lánc körül van: blokkot, lengővillát, idomzatot, a lábunkat, szóval mindent. A harmadik típus az okos, aki először szépen lemossa a láncot, majd utána csak annyira fújja be azt, amennyire szükséges.

A láncmosással alapvetően a láncra ragadt nyúlós, ragacsos kenőanyag-homok keveréket tudjuk eltávolítani. Ahány féle garázs, annyi féle vélemény, hogy mivel érdemes láncot tisztítani. Fontos szempont, hogy a tisztítóanyag ne legyen annyira alacsony viszkozitású, annyira „vékony”, hogy a tömítőgyűrűk közül kimossa a gyári kenőanyagot. Mi a folttisztító benzinnel átitatott rongyos törölgetést ajánljuk. Használható Brigéciol is de csak a D3-as oldószeres változat ajánlott, továbbá petróleum is tökéletes a célra. Évente egy, maximum két láncmosás elégséges.

Gőzborotvás kezelés úgy a láncnál mint az egész motornál ellenjavallott végül is jaguárral sem jár az ember gépi mosóba...

A helyes módszer a lánc sprézésére



Feszül, vagy lazul?



Fontos, hogy a láncot a megfelelő feszességre állítsuk be. Ezt a hátsó tengelynek, azaz a hátsó keréknek a lengővillában erre kialakított sínében való előre-hátramozgatásával érhetjük el. Értelemszerűen, ha a lánc laza, a tengelyt hátrébb toljuk, ha feszes, akkor előrébb. A tengely megfelelő pozíciójában való rögzítésre különböző megoldásokat találtak ki a gyárak, azonban az alapelv mindenhol azonos: a tengelyre merőlegesen álló, a tengely két végpontján elhelyezett állítócsavar akadályozza meg, hogy a hátsó kerék előrébb csúszhasson.A lehető legjobb egyenesfutás érdekében érdemes precíziós eszközzel, mely jelen esetben egy tolómérő, lemérni a tengely két végpontjának a lengővilla végétől való távolságát. Az értékeknek legyenek szimmetrikusak!

A lánc feszességét annak holtjátékával mérhetjük le. Az első- és hátsó lánckerék közti féltávnál, a neutrális állapottól felfelé és lefelé mért 15-20 mm-es mozgás intervallum nevezhető ideálisnak. Ergo a teljesen lenyomott, és teljesen felhúzott állapotok között nagyjából 4 centiméternek kell lennie. Néhány tipp itt is van: a hátsó kerék tengelyének meghúzásával a lánc megfeszül: a végső ellenőrzést mindig az összes csavar meghúzása után végezzük. A lengővillás történetből következik: ha a motoron ül valaki, és összeül a lengővilla, a lánc feszesebb lesz, mint terheletlen gép esetében. A láncfeszességet lehetőleg úgy állítsuk be, hogy a motorra ráültetjük annak pilótáját.

Guen